SZODMSZE

Hagyományos technikával újult meg a Palóc Ház sövénykerítése VESSZŐFONÁS

2020-04-23 14:36

Az MNM Palóc Múzeumának szabadtéri néprajzi gyűjteményét, a balassagyarmati Palóc Fundust, fenyőkarók közé fűzből fonott sövénykerítés határolja. Az ilyen vesszőből készített kerítést  a  családok  a hagyományos életmód keretei között 5-10 évente megújították.  Az utóbbi időkre a múzeumi gyűjtemény sövénykerítése is már erősen elkorhadt, elhasználódott, teljesen új kerítés készítése vált szükségessé.

 

Idén tavasszal Kovács Zoltán jászárokszállási kosárfonó mester, népi iparművész jött Balassagyarmatra, és készítette el a fonott fűz sövénykerítést az 1932-ben Karancskesziből átszállított palóc faház, illetve az istálló, pajta és  olajütő körül.  Ez az épületegyüttes a 18. századi nógrádi falusi építkezést és életmódot mutatja be, ahol a nagycsaládok  házai egymás mellett, keskeny szalagtelkeken, a fontosokon sorakoztak. A tágas udvart az utca felől régen nem zárta el kerítés. Inkább csak két oldalon, a szomszédok felé volt gát, karó vagy lésza, vesszőből, elhasogatott és befont karókból, sövényből készítve. A gyalogkapu és a nagykapu is így készült, és sövénykerítés zárta el a veteményeskertet is.

 

A vesszőfonás technikáját a magyarság valószínűleg jóval a honfoglalás előtt ismerte. A fonáshoz fűz-, nyír- vagy mogyoróvesszőt használtak. A durvább munkájú, hámozatlan vesszőt használó kaskötést a folyók, vizes területek és erdők közelében élő falusi lakosság házi munkaként végezte. Sövénykerítés, sövényfal, pásztorcserény, kaputábla, lésza, szekéroldal, szekérkas, szögletes gabonáskas, kukoricás kas stb. készülhetett kaskötéssel. A vesszőfonás általánosan használt szerszámai a különböző nagyságú kések, a kb. 40 cm hosszú, elkeskenyedő kaskötővas és a kisebb, hegyesebb szurkáló, amelyekkel a vesszők bujtatását végzik.

 

A magyar paraszti kultúra vesszőt fölhasználva a lánc-vetülékes fonástechnikával készült használati tárgyakat, építményeket ismeri. Ennek lényege, hogy a fonat két irányban, egymásra merőlegesen futó szálak összeszövődéséből adódik, de a két szálcsoport szálainak minősége, vastagsága vagy egymás közti távolsága nem azonos. A láncszálak, melyek közé a vetülékszálakat befonják, általában vastagabbak. A lánc-vetülékes fonástechnika legkezdetlegesebb példái a földbe szúrt karókra font készítmények: ilyen a balassagyarmati Palóc Ház sövénykerítése is.

 

Jelenleg a Palóc Múzeum mögött a már említett lakóházon és gazdasági épületeken (istálló, pajta, olajütő) kívül szakrális emlékek, kápolna öltöztetett Mária-szoborral és faragott útmenti feszület tartozik a nógrádi falusi életet bemutató szabadtéri gyűjteményhez.

© 2020. szodmsze.hu | Szakszervezetek Országos Diákművelődési Szövetsége | Adatvédelmi szabályzat